Budapest III. Kerületi Óvoda, Általános Iskola,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
1035 Budapest Szellő utca 9-11.
1974-ben adták át a jelenlegi Szellő utcai iskolát, ami egy kerületi „kisegítő iskolából” komoly változásokon ment keresztül. 2006 óta, amióta intézményünk egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény lett, a helyszín, a Szellő utca, gyakorlatilag egy bázis lett, ahol a tudás, a szakma koncentrálódik.
Az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekeknek/tanulóknak nyújtott szolgáltatásokat ott biztosítja, ahol az számukra a legoptimálisabb. Ez azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteinek maximális figyelembe vételével történik az ellátás biztosítása, akár itt a bázisintézményben, akár utazó gyógypedagógiai hálózat támogatásával az együttműködő intézményekben. A szolgáltatást a gyermek számára mindkét esetben ugyanaz a szolgáltató (a Szellő EGYMI) biztosítja, csak a szervezeti keretek mások.
Az alábbiakban szeretném megmutatni, hogy milyen színes is ez az EGYMI tevékenységeink tükrében.
- BÁZISINTÉZMÉNY
- Gyógypedagógiai óvoda
Gyógypedagógiai óvodánk intézményen belül, különálló csoportként 43. éve működik. Jelenleg két óvodai csoportban látunk el nyolc-nyolc gyermeket. A Mókus csoport értelmi fogyatékos és/vagy autizmussal élő, illetve halmozottan sérült gyermekeket fogad; a Süni csoport autizmussal élő, különböző értelmi képességű gyermekek ellátására specializálódott.
Öt gyógypedagógus, két gyógypedagógiai asszisztens és két dajka segíti a munkát. Jellemző tevékenység az autizmus terápia alkalmazása, néhány gyermeknél kizárólag a tárggyal segített kommunikáció alkalmazása, és törekvés a tevékenységek állandó helyszínének kialakítására; a PECS tanítása során az egyéni napirend bevezetése a cél, a kommunikációs kártyák rendszeres használata megkönnyíti a gyerekeknél az időben való tájékozódást. Korai fejlesztés terápiájának a fő célja az önkiszolgálás fejlesztése; egyéni foglalkozások egyéni fejlesztési tervek és habilitációs tervek alapján. Megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés terápiája segíti a beszéd beindulását. Az állatasszisztált, kutyás terápia a testséma, a beszéd, a szociális készségeket segíti. A zeneterápiás foglalkozás a nagymozgás és finommotorika, valamint a beszédbeindítás, a szociális kapcsolatok és a kommunikáció fejlesztésében fejti ki jótékony hatását.
- Tanulásban akadályozott tanulók tagozata
Tagozatunkra többségében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézményei által enyhén értelmi fogyatékossággal diagnosztizált tanulók járnak. Azért tartottuk fontosnak mégis a gyógypedagógia terminológiájával elnevezni tagozatunkat, mert itt tanulnak – részben külön engedéllyel – olyan tanulók is, akik nem enyhén értelmi fogyatékosnak minősülnek, de valamilyen tartósan fennálló tanulási/szociális/beilleszkedési zavar miatt, jobban megfelel ez a speciális intézmény; esetenként nagyon jó tanulási képességekkel rendelkező középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók integrációját is vállaljuk. Ezen kívül ép értelmű autizmus spektrum zavarral élő tanulók összevont osztálya is a tagozat része. Ezért tartjuk indokoltnak a „tanulásban akadályozott” elnevezést.
- Alsó tagozat
Az alsó tagozat az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza. Alapvető, hogy az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és tovább fejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja.
- Felső tagozat
A felső tagozaton a tanulók képzése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve érjük el. Az önismeret, önkontroll fejlesztése, a csoport tudat kialakítása, a munkához, feladatokhoz való pozitív viszonyulás fejlesztése valamennyi tanórán kiemelt cél.
- Speciális fejlesztő tagozat
Osztályainkban (összevont két alsós és két felsős), autizmus spektrum zavarral diagnosztizált és értelmi fogyatékos tanulók oktatásával, nevelésével foglalkozunk. Pedagógiai munkánk olyan speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek esetében. Célunk a szociális, kommunikációs és kognitív készségek hiányainak kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a praktikus készségek alakítása, az adaptív viselkedés alakítása, az egyén számára elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
- Egyéb foglalkozások
Az egyéb foglalkozásaink olyan tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. A Szellő EGYMI kiemelten kezeli ezeket az órákat.
- Napközi
A tagozaton a pedagógiai munka empatikus légkörben, széleskörű motivációs eszköz-tárra építve a sajátos nevelési szükségleteket figyelembe véve történik. A megfelelően szervezett szabadidős programokban feloldódik a tanórák merev rendszere, megváltozik a tanulók – sokszor az osztályzatok, értékelések által kialakított – osztálybeli szociometriája, helyzete. Felszabadultan fordulhatnak más területek felé, önmagukat kipróbálhatják, kibontakoztathatják azon képességeiket is, amelyek nem kötődnek szigorúan az úgynevezett tanulási szituációkhoz. A gyermekeknek sikerélményt nyújt a más területeken való tevékenykedés, ami által előnyösen változhat a csoporton belüli helye, a mások- mind a gyerekek, mind a tanárok szemében való megítélése, ez növelheti önbizalmát. Különösen fontos a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók fejlesztése. Gyakran megfigyelhető tanulóinknál az érzelmi kontroll hiánya, ön- vagy mások felé irányuló agresszió, szorongás, én-szabályozás gyengeségét mutató magatartás, az alkalmazkodóképesség, az önszervezés sérült fejlődése. Ezért felső tagozatos tanulóink fokozottan igénylik az állandó kereteket, fáradékonyabbak, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük szünetre, pihenésre.
- Rehabilitáció
A rehabilitációs munkaközösség kiemelkedő célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, viselkedésproblémákat, elősegítse a szociális érést. A fejlesztéseket a gyermekek egyéni képesség-profiljában kiemelkedő területeire alapozzuk, így sikerélményhez juttatva őket, ezáltal hatékonyan szolgálhatjuk a gyermekek egyéni fejlődését.
Terápiás foglalkozások:
Kiemelt helyen kezeljük a gyermekek mozgásfejlesztését, az idegrendszer érésével adekvátan, a szenzomotoros fejlesztés nélkülözhetetlen jelenlétével (mozgásnevelés, mozgásfejlesztő órák, TSMT, Alapozó terápia, pszichomotoros fejlesztés).
A mozgásnevelő órák a klasszikus óravezetés szabályait követik, de a tartalom a gyerekek állapotához, tudásszintjéhez van igazítva, tehát nem feltétlenül az osztályfokhoz. Mozgásnevelés során a fejlesztési cél a tartásjavító gyakorlatok megvalósítása, a mozgáskoordináció és egyensúly erősítése, valamint az állóképesség fejlesztése is előtérbe kerül a társuló egészségügyi problémák figyelembevételével. Fontos cél az is, hogy az osztályközösség fejlődését is segítsék a játékos feladatok, csapatjátékok a gyerekek egyéni fejlődésén kívül.
A csoportnak tartott szenzomotoros fejlesztés a Lakatos Katalin által kidolgozott TSMT (tervezett szenzomotoros tréning) módszertanát követi.
A pszichomotoros fejlesztés lényege, hogy a gyermeket annál a szintnél kezdjük fejleszteni, ami még jól működött, így a mozgások újbóli átélése, gyakorlása újra strukturálja az idegrendszer alacsonyabb rendszereit, ami az addig alulműködő területek érését, jobb működését vonja maga után.
Az Alapozó terápia során az idegrendszer újra, ezúttal helyesen megtanulja az alapvető nagymozgásokat, majd ezután bonyolultabb mozgáskoordinációt és figyelmet igénylő feladatokat végeznek a gyerekek, melyeknek kifejezetten a két agyfélteke együtt dolgozásának az összehangolása a célja.
Az euritmiát az különbözteti meg a többi mozgásterápiától, hogy nem pusztán tornagyakorlat, hanem átélt mozgás. A beszéd hangzói, a zenei hangok, a ritmusok testmozgásban, gesztusokban fejeződnek ki általa, mely érzésekkel telítődik. Az euritmiának önmagában terápiás hatása lehet, így az egyes gyermekek számára fejlesztő programot lehet tervezni. A mozgásban láthatóvá válnak az érzelmi, testi problémák.
A komplex gyógypedagógiai fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai/orvosi/pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. Munkánk során az alábbi terápiákat alkalmazzuk.
Az állatasszisztált terápia során terápiás állatokat alkalmazunk tanulási nehézségek vagy emberi egészségügyi problémák orvoslására. A kutya az egyik legelterjedtebb terápiás állat, mivel szociálisan érzékeny, jól alkalmazkodik és nagyon fejlett a non-verbális kommunikációja. Fontos még, hogy a kutyák nagyon jól tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, jól viselik a szokatlan körülményeket és gazdájukhoz a végsőkig hűek. A kutyán keresztül a legzárkózottabb gyermekhez is közel kerülhetünk, a kutya simogatása önmagában véve is terápiás hatású, hiszen az állat minden körülmények között készségesen és feltétel nélkül visszaadja a rá irányuló szeretetet. A túlmozgásos, agresszív gyerekeket nyugtatja, csillapítja. A sikerélmény nyújtása nagyon fontos része a fejlesztésnek. Egy jól képzett kutyával, jól megválasztott feladatokkal minden gyermek lehet sikeres. A nem, vagy nehezen beszélő, kevésbé mozgékony gyerekeket is motiválja, cselekvésre, beszédre készteti a kutya, az állattal való kapcsolatteremtés vágya. Az érzelmi problémákkal küszködő gyermekeknek a rendszeres foglalkozás segít a felelősségérzés és a bizalom kialakításában. A gyermekek fő motiváló eszköze a játék, játéktevékenységben minden gyermek szívesen vesz részt. A foglalkozásokon alapvető követelmény a tolerancia, társainkra és a velünk dolgozó kutyára való odafigyelés. A kutyával való együttműködés az önfegyelmet is erősíti.
A drámapedagógia egy művészetpedagógiai irányzat, mely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Gyakorlatokkal és játékokkal segíti a valóság átélését, az emlékek megőrzését, a figyelem fejlesztését. Csoportosan történik, de személyre szóló képességfejlesztést valósít meg, így mind a csoport, mind az egyén fejlődését segíti. Alapfeltétele a foglalkozások elfogadó, támogató légköre, és az ez által kialakuló bizalom. Ebben a közegben a gyermekek oldottabbak lesznek, bátrabban kérdeznek. A módszer óvodában és iskolában egyaránt alkalmazható.
A vizuális nevelés fő célja a kreativitás fejlesztése, az alkotóvágy felébresztése, az egyéni szemléletmód elfogadtatása. A foglalkozásokon nem klasszikus értelemben vett rajztanítás zajlik, sokkal inkább kifejezésmódokat tanulhatnak meg a gyerekek. Műalkotások megfigyelésével tanulóink megismerkednek a látásmód sokszínűségével, megtanulják érzelmeiket azonosítani, alkotói technikákat figyelhetnek meg és gyakorolhatnak.
A gyerekek nagyon motíváló a zeneterápiás foglalkozásokat szervezünk, ahol mozgásos, zenés, színes kottás, zenehallgatós, hangszeres és hangszerkészítő játékos foglalkozáson vesznek részt. Nagyon jó eredménnyel hasznosítható viselkedési rendellenességek (pl. szorongás, emocionális visszavonulás, agresszió, túlmozgás), tanulási nehézségek (pl. figyelem, koncentrálóképesség zavara), illetve kommunikációs zavarok esetén. Illetve a klasszikus zeneterápiás módszer, amelynek részét képezi aktív, hangszerekkel való aktív játék, amely segíti a szem-kéz koordináció, a téri tájékozódás, a munkatempó, testkép, testséma fejlesztését.
A logopédiai feladat intézményünkben szerteágazó, a beszédhiba javításon túl hangsúlyos szerepet kap a megkésett, akadályozott beszédfejlődés terápiája és az augmentatív kommunikációs eszköztár kialakítása. A beszédfejlődés fokozatainak késésén túl megfigyelhető az artikuláció, a zönge, a folyamatosság és ritmus zavara. Életkortól függetlenül megfigyelhető tünetek a hallási figyelem bizonytalansága, a beszédszervek mozgásának sérülése, a beszédértés szűkülése, a mondatok nyelvtanilag helytelenek, gyakori a dadogás vagy hadarás és az artikuláció pontatlan. Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek körében előfordul az, hogy a gyermekek egyáltalán nem beszélnek.
A konduktív pedagógiai fejlesztés: olyan fejlesztő módszer, amely a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérülté vált gyerekek mozgásfejlesztését, komplex fejlesztését vállalja, szakképzett konduktor végzi, heti rendszerességgel az erre rászoruló és ezt igénylő gyermekek részére.
A RehabEsésTan és SuliEsésTan: az Esések Iskolája által kigondozott mozgásanyag minden diák számára elsajátítható mozdulatokból fokozatosan épül fel, így a folyamat végére diákjaink elsajátíthatják az előre, hátra és oldalra történő eséstechnikák különböző változatait mozgásállapotuknak megfelelően. A balesetek elkerüléséhez, illetve az esetleges sérülések kimenetelének csökkentéséhez egy hatékony és eredményes eszközt biztosít.
Rehabilitációs célú szakkörök:
A szakkörök célja, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása és fejlesztése, alternatíva a szabadidő hatékony és örömteli felhasználására. Intézményünkben a szakkörök változatos, évről évre bővülő skálája teremt lehetőséget erre.
Szövő szakkör elsősorban a pontos, kitartó munkára szoktatás eszköze, mégis ennél sokkal több lehetőséget rejt. Az alaptechnika elsajátítása valóban igényli a monotóniatűrést, de a színválasztás, a tanult minták szabad alkalmazása, a munkadarabok tervezése sok kreativitást igényel a tanulók részéről. A közös munka lehetőséget ad egymás segítésére, és támogatja az önállóság és önkorrekció kialakulását.
A néptánc szakkör a diákjaink számára egy délutáni szabadidős program, amely évek óta örömteli elfoglaltságot jelent számukra. A közös éneklés, táncolás, játékok és népzene valódi kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget jelentett a gyerekeknek. A felső tagozatos tanulók számára már a tehetséggondozás egy területét is jelenti a szakkör, hiszen a legkiemelkedőbb tanulók iskolán kívül, más néptáncegyüttesek munkájába is bekapcsolódhatnak az iskolánkból történő elballagást követően.
A tömegsport foglalkozásokon egy igyekszünk mindenkinek a kedvére tenni. A kötelező feladatok mellett az egyéni kívánságokat is teljesítjük, hiszen az egyes tanulók kedvenc játékait, mozgásformáit mindannyian gyakoroljuk.
A zeneszakkör foglalkozásain egy tervezett folyamatban a képzett zeneterapeuta annak érdekében használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia), hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt. Ezek mellett terápiás hatást gyakorol fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze, és sérült funkcióit helyreállítsa, így a személy életminősége javuljon.
Fotószakkörön a feladatok elsősorban a képi megfogalmazásra, a témák felkutatására és azok szép kivitelezésére koncentrálódtak. A Szellő EGYMI tanulói remek eredményeket érnek el országos szinten a fotó szakkörös csoporttal, illetve többségi keretek között tanuló diákok között is.
Pszichológiai segítségnyújtás:
Az intézmény pszichológusának tevékenysége a tanév eleji munkában az újonnan érkezett gyermekek, első osztályosok, felsőbb osztályba érkezők felmérése, megismerése, beilleszkedésük segítése. Az év során a viselkedési vagy egyéb problémával küzdő gyermekek számára egyéni terápiás beszélgetéseket tart, illetve a szülőkkel is kapcsolatot tart, igény szerint segítséget javasol számukra. Az osztályközösségekben felmerülő konfliktusok megoldásában, együttműködő magtartás kialakításában segítséget nyújt a közösség és az osztályfőnök számára.
Közösségünk a tehetséggondozásra is figyelmet fordít, hiszen vannak tanulóink, akiknek képességei az osztályszintnél nagyobb kvalitást mutatnak. Biztosítjuk számukra azon tevékenységek gyakorlását, melyre fogékonyak, s melyek iránt érdeklődnek. Intézményünkben a szakkörök változatos skálája teremt lehetőséget erre, valamint támogatjuk rendezvényeken, versenyeken való részvételüket.
- UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT
Az utazó gyógypedagógusi hálózat az Észak-Budapesti Tankerületi Központ azon III. kerületi intézményeit látja el, amelyek fogadnak sajátos nevelési igényű tanulókat; illetve a III. kerületi Önkormányzat egyes óvodáiban is Együttműködési megállapodás útján végeznek gyógypedagógiai tevékenységet.
Az utazó gyógypedagógusi hálózat célja
- Az integrált nevelésben résztvevő óvodás, iskolás, középiskolás sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára speciális gyógypedagógiai segítségnyújtás.
- Az egyéni szükségletek és a helyi viszonyok figyelembe vételével, a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, az elfogadás – befogadás szemléletének erősítésével.
- Esélyteremtés, hogy az érintett sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók teljes értékű tagjaivá váljanak társadalmunknak.
- Az előítélet mentesség kialakítása, az előítéletek megszüntetése.
- Segítségnyújtás a befogad iskolák, óvodák pedagógusainak és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók szüleinek, az integrált nevelésben résztvevő valamennyi személynek.
- Együttműködés az integráló intézmények vezetőségével, nevelőtestületével.
- Fejlesztés és segítségnyújtás a befogadó intézményekben, illetve a bázisintézményben ambuláns formában. A jövőben az ambuláns ellátás lehetőségeit szeretnénk kiszélesíteni.
- Az integráló intézményekben a sérülésspecifikus tárgyi és személyi feltételek biztosításának elősegítése.
- Munkaközösségünk által gondozott eszközkölcsönző bővítése.
- Felkészült, jól képzett, együttműködő szakmai team működtetése.